Gyakori jelenség, hogy a konnektorok a használat során kilazulnak, és kijönnek a falból. Ez veszélyes, mivel így a feszültség alatt álló fém részeket véletlenül megérinthetjük, ami áramütéses balesetet okozhat. A kilazult konnektorokat általában könnyen vissza lehet szerelni a helyükre, de ezek tartós és stabil rögzítése már bonyolultabb lehet.

Konnektor utólagos rögzítése tiplikkel

Hogyha a kilazult szerelvény mögött olyan szerelvénydobozt találunk, melyben nincsenek csavarhelyek kialakítva a szerelvényrögzítő csavarok számára, akkor a szerelvény utólagos rögzítésének egyik lehetséges módja a tiplikkel történő rögzítés. Nem tűnik túl bonyolultnak, mégis oda kell figyelni néhány részletre a kivitelezés során.

Kilazult szerelvény rögzítése tiplikkel

A legtöbb villamossági szerelvény (kapcsolók, dugaljak) fém vagy műanyag rögzítő kereteinek sarkain rögzítő furatok találhatóak, melyek átmérője jellemzően 4.0 mm – 4.5 mm között mozog. Ezek a furatok már kellően távol esnek a szerelvénydoboz széleitől, így alkalmasak a szerelvény tiplikkel történő rögzítésére.

Fontos, hogy a szerelvényt a doboz közepére igazítsuk, különben a szerelvénydobozhoz túl közel eső furatok átszakadhatnak. Mivel a rögzítőkeret sarkain lévő furatok viszonylag kicsik, nem sok utólagos állítási lehetőséget hagynak, emiatt a szerelvényt nagyon pontosan kell beállítani, hogy vízszintesen álljon, továbbá a furatokat is ennek megfelelően, precízen kell kialakítani. Hogyha mégis elrontjuk a fúrást, akkor a rögzítőkeret sarkain lévő furatokat felfúrhatjuk egy HSS dobozfúró segítségével a nagyobb állítási lehetőség érdekében, de csak annyira, hogy a csavar feje ne essen át rajta.

A tipliknek mindenképpen érdemes előfúrni egy vékonyabb fúrószárral, hogy a furat egyenes (falsíkra merőleges) legyen és biztosan jó helyre kerüljön.

  1. Eltávolítom a szerelvény keretét.
  2. Egy rövid vízmérték vagy lézer segítségével ellenőrzöm, hogy vízszintesen áll-e.
  3. Ha szükséges, akkor a rögzítő körmök kilazítása után korrigálok rajta.
  4. Beszorítom a szerelvényt a rögzítő körmök segítségével.
  5. Alkoholos filctollal megjelölöm a leendő furatok helyét a szerelvény rögzítő keret lyukain keresztül.
  6. Előfúrásra 3.5 mm átmérőjű HSS fúrószárat használok, ami alapvetően nem kőzetfúrásra való (hamar elkopik az éle, ha erre használjuk). Az előfúrást a szerelvény rögzítő keretén keresztül végzem.
  7. Az előfúrást követően leszerelem a szerelvényt a falról.
  8. A szerelvény eltávolítása után 6 mm átmérőjű HSS fúrószárral is előfúrok.
  9. Végül egy 6 mm átmérőjű vídia kőzetfúróval ütvefúrással alakítom ki a furat végleges mélységét a tipli hosszának megfelelően.
  10. 6 × 45 mm-es Blau tiplit használok. Úgy ütöm be a tiplit a furatba, hogy a perem is falsíkban legyen, hogy a szerelvény teljesen fel tudjon feküdni a falra.
  11. A tiplikbe 3.5 × 35 mm méretű egyszerű facsavarral avagy Reisser csavarral rögzítem a szerelvényeket. A csavarok meghúzása előtt még egyszer ellenőrzöm a szerelvény helyes pozicionálását.
  12. A rögzítő körmöket is megszorítom.
  13. Visszarakom a szerelvény keretét.

A fent leírtak téglafal esetén helytállóak, beton vagy gipszkarton falazatba eltérő szerelési anyagokra lesz szükségünk.